Az évek során számtalan diétát kipróbáltam, hogy formába lendüljek. Hol azért kezdtem bele egy fogyókúrába, hogy nyárra kicsit összeszedjem magam, hol azért mert éppen kényelmetlen lett egy kedvenc nadrágom, vagy az ünnepek alatti nagy kajálásokat akartam kompenzálni. A terhességem előtt viszont belekényszerültem a diétába, hogy esélyt kapjak az anyaságra. Valljuk be, mi nők hajlamosak vagyunk arra, hogy állandóan csak a fogyókúrák körül járjon az eszünk, vagy irigykedve figyeljük, hogy másoknak vajon hogyan sikerülhetett az áhított alakot elérni?! Sokáig én is így gondolkodtam, de minden egyes fogyókúrám kudarcba fulladt, mert vagy nagyon egyoldalú volt, vagy állandóan koplalni kellett!

Volt egy időszakom, mikor átestem a ló túloldalára, és úgy, hogy észre se vettem, kezdtem szép lassan tönkretenni magam. Közrejátszott erre egy tönkrement párkapcsolat, a folyamatos megfelelési kényszer az akkori munkám miatt, az egyetemi stresszes időszak, és még sorolhatnám. Szóval szépen lassan ott tartottam, hogy hiába mondta bárki, hogy most már szedjem össze magam, hiába estek le rólam a ruháim, én még mindig kövérnek éreztem magam.  Szakember, és egy új párkapcsolat segítségével sikerült kikeverednem a gödörből, és elfogadnom magam. Szerencsére ez már a múlt és nem is szívesen beszélek erről, de ez is én voltam.

Rájöttem, hogy ésszel és élvezettel, szenvedés nélkül is elérhetjük a célunkat, és most már azt is tudom, hogy hol a határ. Diétázni is lehet úgy, hogy közben jól érezzük magunkat, hogy nem kopog a szemünk folyamatosan az éhségtől, és miért ne ehetnénk finom falatokat, igen, akár süteményeket is?! Elárulom neked ez mind lehetséges. Létezik az a módszer, amely megenged mindenféle finom falatot, úgy, hogy közben ledobod a felesleges kilókat és egészséges is maradsz, és az eredmény viszonylag rövid idő alatt látványossá válik. Persze ehhez is, mint mindenhez az akarat, elhatározás és kitartás elengedhetetlen. Azt is el kell, hogy mondjam, hogy ma már lelkiismeret furdalásom sincs, ha esetleg 1-1 nap lecsúszik valami egészségtelen is a torkomon, mert tudom, hogy ez csak néha-néha fordul elő, egyébként pedig figyelek arra, hogy mi jó nekem, és mi nem. 😉

Most viszont pár mondatban írok a különféle sikertelen diétáimról, melyeket az évek során kipróbáltam:

1. Dukan diéta
Ez a módszer négy szintből áll, melyek különböző időtartamokkal követik egymást.  Az első szakasz a tiszta fehérje szakasz, mely kizárólag fehérjék fogyasztását engedélyezi, de azt bármikor és bármekkora mennyiségben. Ez a szakasz 3-10 napig tart, a leadandó kilók függvényében. A második szakaszban zöldségeket és fehérjéket ehetsz naponkénti váltásban. Ez a szakasz mindaddig tart, míg a kívánt súlyt eléri az ember. A harmadik szakasz a stabilizáció szakasza, itt már lassanként visszacsempészhető az étrendbe a gyümölcs, a teljes kiőrlésű kenyér, a sajt, kevés tésztaféle, a rizs, a krumpli. Ez a szakasz annyiszor 10 napig tart, ahány kilót fogytunk. A negyedik szakasz a súlyfenntartás szakasza, mely életünk végéig szól. Itt már bármit ehetünk, csak arra kell figyelni, hogy hetente egyszer tartsunk egy fehérjenapot.
Ezzel a diétával viszonylag rövid idő alatt elég sokat fogytam, de közben teljesen tönkre tettem a gyomrom, állandó rosszullétek gyötörtek és a reggeli alacsony vércukorszintem miatt folyton szédültem és remegett a kezem. A harmadik szakasz elején befejeztem a testem kínzását, mert éreztem, hogy egyáltalán nem egészséges, amit művelek vele. Ha rám hallgatsz, ezt a módszert elfelejted!!!

2. 90 napos, szétválasztó diéta
Ennek a diétának a lényege, hogy minden nap más-más tápanyag típusú ételeket kell fogyasztanunk. Vannak fehérje, keményítő, szénhidrát és gyümölcsnapok. Ez a módszer az eltérő energiatartalma, illetve tápanyagtartalma miatt megterhelő lehet a szervezet számára, és bevallom őszintén számomra elég egyhangú is volt, hogy egy-egy nap csak azonos típusú ételeket ehettem. A fehérje napokon állandó éhséget éreztem, gyenge voltam…a gyümölcsnapokon pedig folyton égett a gyomrom a sok gyümölcssavtól. Szóval több, mint száz, viszonylag hamar feladtam, és egy-két kilónál nem is ment le több.

3. Kalóriaszámlálós módszer
Ennek a módszernek a lényege, hogy a szervezeted alapanyagcseréjéhez – kiegészítve a fizikai aktivitás energiaszükségletével – szükséges kalóriamennyiség alatt marad az elfogyasztott kalóriamennyiség. Valakinek biztosan hatásos ez a módszer, én viszont nyűgnek éreztem, hogy állandóan számolgassam, hogy miből mennyit ehetek és melyik ételt hány gramm ebből meg hány gramm abból készíthetem el, hogy a kereten belül maradjak. Szóval nálam ez eleve halálra volt ítélve, nem is kísérleteztem vele sokáig.

4. Léböjtkúrák, gyümölcsnapok és társaik
Szerintem ezt a módszert nem is kell túlmagyarázni. A lényeg, hogy arra jó, hogy kicsit méregtelenítsük a szervezetünket, pár napnál tovább nem is alkalmazhatóak, így az eredmény sem egetverő. A leadott kilók száma is csak az elveszített vízmennyiségből adódik. És véleményem szerint egyenlő az önsanyargatással!!!

Hát ezek voltak a módszerek, amikkel én valaha is próbálkoztam, kisebb nagyobb sikerekkel, de mindig visszatérve az addigi egészségtelen táplálkozáshoz. Neked mi a véleményed a különböző divatos fogyókúrákról, melyeket tartod sikeresnek? Neked melyik vált be?